Omis, Croatia
Az árba avárost
az illirek alapították, majd a Romai Birodalom hódította meg. A rómaiak
Oneum néven alapítottak itt várost. A 9-10. században területét a
neretvanok, egy tengeri kalóznép szerezték meg, akik megerősítették a
települést. Ekkor épült a Cetina jobb partján álló 10. szazadi roman
stilusu Szent Péter templom. 1279-ben a Velencej Köztarsasag es a
környező városok, Trau, Sibenik es Klissza összefogtak és a kalózokat
elűzték innen. Középkori várának romjai az Adria mellett állnak.
1294-ben a Subicoké volt, majd 1355-ben Hahót Miklós bán foglalta el,
ezután királyi vár. 1386-tól a Horvátiaké, de 1394 júniusában Dabisa
bosnyák király Horvati Janost kiostromolja. Ezután a Gariaké, de
1401-ben a spalatóiak elfoglalják. Később Hervojáé, majd Nelipcic
Jánosé. 1436-tól királyi birtok. 1444-ben
a velenceiek foglalták el a várost, melyet a török sohasem tudott
bevenni, így a környező területeknek biztonságot nyújtott.
mellett városok:
SPLIT A
város helyén eredetileg görög kolónia volt, majd római uralom alá
került. A település első lakója Diocletianus császár volt, aki 293-ban
palotát épített a barátságos tengeröbölhöz. Lemondása után ide vonult
vissza és itt, ebben a 3000 négyzetméteres luxuspalotában töltötte
élete utolsó éveit. A népvándorlás során a 7. században a közeli Salona
lakossága a hódítók elől a palota biztonságos falai közé menekült. A
palota körül alakult ki a későbbi város, mely előbb horvát, majd magyar
uralom alá került, amikor 1105-ben Kálmán király seregei vették be.
1116-ban Velence foglalta el, de még ez évben visszatért a magyar
uralom alá.
TROGIR (TRAU) Először
az illírek alapítottak itt települést, ők voltak az őslakosok amikor
első gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és
Kr. e. 390-ben Vis szigetén megalapították Issát és a Kr. e. 3.
században Traguriont. 814 körül Nagy Károly hódította meg a várost. A
10. században Trau a megalakuló horvát állam része lett és a horvát
királyoktól kiváltságokat kapott. A Horvát Királyi ház kihalásával a
terület a Magyar Királyság része lett és 1105-ben a város megnyitotta
kapuit Kálmán király serege előtt. 1108-ban a király a várost
kiváltságokban részesítette. 1242-ben ide menekült IV. Béla az üldöző
tatárok elől.